Media

Folytatódik a beporzók felmérése a Hegyvidéken - a Hegyvidék cikke

A méhlegelőkön előforduló rovarok sokféleségének és számosságának vizsgálatából értékes képet alkothatunk a környezetünkben élő viráglátogatókról. Az évek óta folyó monitoring keretében júniusban már az idei harmadik összeírás zajlott a XII. kerületben. 

Részletek itt

Az ökoszisztémákat is elhervasztja a méhlegelők és a beporzók hiánya - a hvg.hu cikke

Kevesebb méz és gyümölcs, elszálló lepkék, versenyző virágok, virágos mezők nélküli Pilis, elhervadó ökoszisztémák. Mire számíthatunk, ha eltűnnek a méhlegelők?

Részletek itt

Vadvirágos programok, zöld folyosók, méhétkezdék - méhlegelők a hazai városokban - a hvg.hu cikke

Veszprém kezdte, de Budapesten lett ügy a méhlegelőkből. Van, ahol beporzó hadművelet, másutt fenntartható gyepgazdálkodás, vagy épp a szerény zöld folyosó névre hallgatnak a vadvirágos programok, amiket a beporzó rovarok kedvére a sokszínűbb ökoszisztémák érdekében indítottak Veszprémtől, Székesfehérváron át Budapestig.

Részletek itt

Méhlegelők: pár éve sokan értetlenkedtek miattuk, pedig kétszáz éve még aggódtak, hogy kevés van belőlük - a hvg.hu cikke

Az akkor megfogalmazott javaslat ma is megállja a helyét, sőt, ha úgy tetszik több mint másfél évszázadnak kellett eltelnie, hogy központi programokkal támogassuk a beporzókat, immár a városokban is. Kis méhlegelő-történelem a múzsák ókori lakhelyétől a vadvirágos városokig. Összeállításunkból kiderül az is, merre keressük a méhlegelőket, ha virág- és rovarnézőbe mennénk. 

Részletek itt

Az emberiség ára: enni vagy lenni? - Lágymányosi Csetepaté

Újra Lágymányosi Csetepaté: ezúttal négy kutató szállt ringbe és izzasztotta meg egymást a technológia és a bioszféra együttélésével kapcsolatos kérdésekben.

Idén is versenyre hívta a kutatókat az "Élő adás",  a Biológiai Intézet tavaly megújult népszerű tudományos sorozata. A Lágymányosi Csetepaté témája most a mezőgazdaság, az egészségügy, a természet és több mint nyolc milliárd ember kapcsolata. Lehetséges-e tízmilliárd embert etetni? Kipusztíthatunk-e egy állatfajt az egészségünk érdekében? Mire használhatjuk a velünk élő mikroorganizmusokat (baktériumokat, gombákat)? Mire lehetnek jók a növények az iparban? Ki mit gondol ezekről a kérdésekről? És meg tudja-e védeni az igazát? 

Az ELTE Biológiai Intézet és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont két-két kutatója szállt a tudomány ringjébe, ahol legalább négy témakört vizsgáltak meg. 

Részletek itt

G7 - A pacsirták fele eltűnt, a tujáknak befellegzett, de már itt a kaktusz és a tigrisszúnyog

Amikor a biodiverzitás szóba kerül, akkor általában apokaliptikus víziók követik, például a méhek eltűnésével járó globális élelmiszerválság vagy a pusztuló korallvilág. De mit érzékelünk abból, amikor kihal egy faj? Milyen hatása lehet az akkugyárak elterjedésének a hazai biodiverzitásra? Mitől különleges a Kárpát-medence élővilága?

A G7 új podcastsorozatában, a Mentés máskéntben a körülöttünk lévő, folyamatosan változó világ támasztotta kihívásokat nézzük meg közelebbről. 

Első adásunk vendége Báldi András, az MTA levelező tagja, csoportvezető, kutatóprofesszor, akivel a hazai biodiverzitás átalakulásáról beszélgetünk. 

Részletek itt

24.HU - Kiderült, hogyan válnak be a városi méhlegelők

Nyugat-Európa és az Egyesült Államok városainak közterületein a beporzást elősegítő beavatkozások egyre elterjedtebbé válnak. Más régiókban, így Magyarországon is ezek még csak az első lépéseken vannak túl. Kutatócsoportunk három évvel ezelőtt kezdte meg a városi területeken a monitorozást. Itt a beporzókat, virágzó élőhelyeket mintavételezzük és a beporzást elősegítő beavatkozások hatását mérjük. A 24.hu-n nemrég jelent meg egy összefoglaló, amely a frissen publikált tudományos cikkünkhöz kapcsolódik.

Részletek a 24.HU-n számában. 

Turista Magazin - Amikor a dísznövény kisétál a kertkapun

Aki rendszeresen járja a természetet, és kicsit is ismeri a növényeket, az tudja, bármerre is induljon az ember, előtt-utóbb belefut inváziós fajokba. Az idegenhonos állat- és növényfajok egyre nagyobb területeket hódítanak meg, és világszerte komoly erőfeszítések folynak azért, hogy megállítsák terjedésüket. 

Részletek a Turista Magazin júliusi számában. 

Telex: Szép ez a virág, de azért jobb lenne, ha nem szabadulna el

Arra rácsodálkozunk, ha a Kiskunság közepén kaktuszokba botlunk, de rajtuk kívül is vannak még olyan növények, amelyeknek semmi keresnivalójuk nem lenne a magyar pusztában, csak éppen nem ilyen feltűnőek. Az Észak-Amerikából származó kokárdavirág széles körben ismert a hobbikertészek körében, de már régen kiszökött a kiskertekből, és úgy tűnik, hogy a szárazodó klíma hatására komolyabb ökológiai problémákat is okozhat.

„A kollégáim azt kutatták, hogy más inváziós növényfajok milyen hatással vannak a beporzókra, és ekkor hívta fel egy természetvédelmi őr a figyelmünket, hogy Izsák környékén van egy terület, amelyet teljesen elural egy növény. Ez volt a kokárdavirág. Eddig nem nagyon foglalkoztak a kokárdavirág invázióbiológiájával Közép- és Nyugat-Európában, mi voltunk az elsők akik ezt leírtuk” – mondta Dr. Süle Gabriella, az Ökológiai Kutatóközpont segédmunkatársa, aki kollégáival a kokárdavirág hazai inváziójának veszélyeiről írt egy tanulmányt.

Bővebben itt

Virágok harca - így lehet egy virág káros a méhekre

Az inváziós növények jelentősen átalakítják a környezetünket, az egyre fogyatkozó beporzó rovarok újabb csapásokat kénytelenek elszenvedni: úgy járnak, mint a róka és a gólya La Fontaine meséjében.

A tudomány hosszú ideje kongat minden létező vészharangot a beporzó rovarok nagymértékű és gyors pusztulására figyelmeztetve, mivel nélkülük végső soron a mezőgazdasági termelés is veszélybe kerül. Beporzók kapcsán nyilván mindenki a háziméhekre gondol, és bár ők alkotják a legnépesebb csoportot, mégis csupán a jéghegy csúcsát jelentik: munkájukat csak itthon 700 vad „rokonfajukkal”, lepkék, szúnyogok, legyek tömegeivel, összesen több ezer fajjal együtt végzik – itt írtunk erről részletesen.

Erőteljes fogyatkozásuk hátterében számos ok húzódik a klímaváltozástól a biológiai sokféleség csökkenésén át a környezetszennyezésig, a közös bennük, hogy gyakorlatilag minden probléma eredője az emberi tevékenység. Ugyancsak e körbe tartozik, de a köztudatban viszonylag szerény ismertséggel rendelkezik az idegenhonos, inváziós növények és a beporzó rovarok egymásra gyakorolt hatása.

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai elözönlött és természetközeli területek közösségeit mérték fel, ezen belül 12 lágyszárú, inváziós növényfaj hatását vizsgálták Magyarországon, és a Babeş-Bolyai Egyetemmel együttműködve Erdélyben. Eredményeikről Dr. Szigeti Viktort, az ÖK tudományos munkatársát kérdeztük.

Bővebben itt

"Biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatások" Báldi András székfoglaló előadás

A biodiverzitás az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent. Az ökoszisztémák mintázatainak és folyamatainak megismerése, megértése és ezáltal a pusztulás megállítása létérdekünk. 

Az előadásban Báldi András bemutatja a fajszám-terület összefüggést felülíró emberi behatás meglétét, továbbá az élőhelyszegélyek pozitív, ám fajspecifikus hatását madarak előfordulására és negatív hatását a fészekaljak túlélésére. Sok év alatt számos mezőgazdálkodási élőhely biodiverzitását vizsgálta, benne növényeket, egyenesszárnyúakat, futóbogarakat, poloskákat, kabócákat, méheket, darazsakat, madarakat, és munkatársaival kimutatták, hogy a hazai fajgazdagság jelentősen nagyobb más, intenzíven gazdálkodó országokénál. E gazdagság megőrzéséhez kontextusfüggő – például lokális élőhely, táji környezet, taxon –, célzott kezelés szükséges. Az elmúlt években indított táji szintű kísérleteinkben vadvirágos parcellák létrehozásával, illetve ugarok felülvetésével derítik fel a leghatékonyabb kezelési lehetőségeket, amelyek révén mind a gazdálkodó, mind a biodiverzitás gyarapodhat.  Az előadó végül bemutatja, hogyan vihetők át a kutatási eredmények a szakpolitikába és a döntéshozatalba, és milyen szerepük van nemzetközi szinten a hazai kutatóknak. 

Bővebben itt

"A körülöttünk élő beporzók csodálatos világa" előadás

Anikó előadása a beporzók érdekes világába nyújt betekintést, mely állatok kiemelkedő szerepet játszanak a virágos növények, köztük sok termesztett zöldség- és gyümölcsfajta termés- és magképzésében. Szól a beporzók sokféleségéről, fontosságáról életünk számos területén, trendjeikről, az őket veszélyeztető hatásokról, és a megőrzésüket segítő lehetőségekről. Főként ez utóbbi kapcsán pedig érinti a települési környezet szerepét a beporzók védelmében, azaz hogy a közterületeken és magánkertekben, erkélyeken miként tudjuk segíteni a beporzó rovarokat értékes táplálékforrások és fészkelési lehetőségek biztosításával. 

Bővebben itt

Mítosz és valóság - kerekasztal a fenntarthatóságról 

A Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete panelbeszélgetést szervezett, amelynek célkeresztjében a fenntartható fejlődést állt. A fenntarthatósággal foglalkozni divat vagy szükségszerűség? Ezt a témát feszegette Schiffer András, jogász-politikus; Báldi András, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója és Tóth I. János, biológus, filozófus, a Szegedi Tudományegyetem docense. 

Bővebben itt

Fajkihalások: ott vagyunk a listán? - Tudományünnep+ előadássorozat 

A földtörténetben példátlan ütemű fajkihalás zajlik, ami az ökológiai rendszerek súlyos válságát jelzi. Míg a dinoszauruszok eltűnéséhez több százezer évre volt szükség, az észak-amerikai vándorgalamb mintegy ötven év alatt eltűnt az emberi tevékenység következtében. Miért baj ez? Miért ne örüljünk, ha a kerti pikniket egyre kevésbé zavarják meg a szánkba repkedő rovarok nyaranta? Mi a biodiverzitás szerepe az élővilág működésében? Báldi András életbe vágóan fontos példákkal illusztrálja, milyen haszna van a fajgazdagságnak az ember számára, és hogyan működnek a sérülékeny ökológiai rendszerek, amelyeknek mi is szerves részei vagyunk, és mit kellene tenni az élhető jövőért. 

Bővebben itt

Zöld hét 2022/19 Egyre mérgesebb a környezetünk

A greenfo hírháttér podcastja 4. részének témái: gyarapodó aranysakálok, fogyatkozó madárfajok, egy mobiltelefonos emlőshatározó, és a tigrisszúnyog vadászat. De górcső alá tesszük a MOL véres extraprofitját, a Samsung gödi akkugyára vízszennyezését, az uniós glifozát állásfoglalás elsumákolását, és a civil szervezetek zöld minisztériumot követelő petícióját is.

Az idei Föld Napján egy új podcast sorozatot indítottunk, mellyel minden pénteken jelentkezünk. A Zöld Hétben szakértő vendégekkel beszéljük meg az elmúlt egy hét – számukra fontos híreit. Mai szakértő vendégek: Báldi András ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia (múlt hét óta) levelező tagja. 2012 és 2018 között az Ökológiai Kutatóközpont alapító főigazgatója, 2011-től a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője és Simon Gergő vegyész, környezetkémikus, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

Teljes podcast

Az intenzív kecske és az ökológiai káposzta – Az Akadémián mutatták be az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének új, a regeneratív mezőgazdaságról szóló jelentését

A mezőgazdaság az egyik legkörnyezetszennyezőbb emberi tevékenység, hiszen alapvetően megváltoztatja a táj képét és ökológiai szerkezetét, ezzel együtt az élővilág összetételét, illetve rengeteg szén-dioxid felszabadulásával is jár. Ennek ellenére a mezőgazdaság átalakítása, ha lehet, még sokkal nehezebb, mint az ipari reformok, hiszen az élelmiszer-termelés fontossága szinte érinthetetlenné teszi sok ember szemében, a jelenlegi nagyüzemi mezőgazdaság szereplői pedig legtöbbször egyértelműen konkurensként tekintenek az ökológusokra. Pedig – áll az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb, regeneratív mezőgazdaságról szóló jelentésében – az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő mezőgazdálkodás nemhogy nem ellensége az élelmiszer-termelésnek, de a klímaváltozás és a környezetkárosítás miatt néhány évtized múlva ez lesz az egyetlen esélyünk arra, hogy táplálékkal láthassuk el az emberiséget. A jelentésről – amelyet április 6-án, szerdán ismerettek a Magyar Tudományos Akadémián – a mögötte álló tudományos közösség két magyar tagjával, Valkó Orsolyával és Báldi Andrással beszélgettünk. 

Teljes cikk

Fenntarthatóság és klímavédelem fiatal kutatói szemmel - videón a Fiatal Kutatók Akadémiájának rendezvénye

A tudományünnepi rendezvény előadói az éghajlati változásokról, a fenntarthatóság jogi és politikai kihívásairól, a klímaváltozás és a növényi inváziók beporzókra gyakorolt hatásairól, valamint a klímaváltozás és az agrárium viszonyában globálisan megjelenő kölcsönhatásokról beszéltek az MTA Székházban rendezett tanácskozáson. 

Teljes cikk

Az európai akadémiák a biodiverzitás végzetes pusztulására figyelmeztetnek

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legfrissebb tanulmányában a közelgő glasgow-i klímakonferencia, illetve a kínai biodiverzitás-csúcs előtt arra hívja fel a figyelmet, hogy az éghajlati krízis hátterében töretlenül súlyosbodik az élővilág sokféleségének krízise. Folyamatosan csökken a természetes élőhelyek kiterjedése, részben a szándékos irtás, részben az erdőtüzek miatt, aminek hatására egész életközösségek tűnnek el a Föld színéről. Az EASAC azokra a területekre hívja fel a döntéshozók és mindenki figyelmét, amelyek azonnali cselekvést igényelnek, hogy – a szervezet megfogalmazása szerint – „megóvjuk az emberiséget a legrosszabbtól”. 

Teljes cikk

Túlélhetjük méhek nélkül is, de az az élet senkinek sem tetszene

A beporzó rovarok megmentése az emberiség jövője szempontjából is rendkívül fontos, az európai haszonnövények 84, a vadon élők 80 százaléka csak általuk maradhat fenn. Búcsút vehetnénk a gyümölcsfáktól vagy a paradicsomtól, beporzók nélkül ugyanis a növények nagy része kipusztul, az ökoszisztéma a feje tetejére áll. Egy új európai projekt átfogó, gyakorlatorientált, rendszerszintű megoldások kidolgozását tűzte ki célul. 

Teljes cikk

Nemzetközi összefogás indul a vadon élő beporzók megmentéséért

Az elmúlt évtizedekben 40-60 százalékkal csökkent a számuk. Most európai tudástárat hoznak létre, és a munkába magyar kutatók is bekapcsolódtak. Ahhoz, hogy világunk élhető legyen, az kell, hogy a minket körülvevő ökoszisztémák is jól működjenek. A vadon élő beporzók nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a növények szaporodni tudjanak és termésük legyen. 

A beporzók megmentéséért most Safeguard elnevezéssel nemzetközi projekt indult, amely 7,5 millió euróból valósul meg, és 14 európai ország, valamint Kína is részt vesz benne. A projekt az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programjának támogatásában részesül.

Teljes cikk

"Volt értelme a munkánknak" - vadvirágos réteket alakítottak ki a Kiskunságon

Magyarország kétharmada mezőgazdasági terület, aminek nagy része szántóföld. Két éve kezdődött az a projekt, aminek a keretein belül az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai vadvirágos réteket hoztak létre nyolc szántóföldön kísérleti jelleggel, hogy növeljék ezen területek biodiverzitását. Az élelmiszertermelés érdekében intenzíven kezelt földeken ugyanis korlátozva van a vadon előforduló növényfajok terjedése,de a zöldülő természetvédelmi stratégiák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ökológiai egyensúly visszaállítására.

Teljes cikk

Biodiverzitás-szigetek létrehozásával szándékoznak helyreállítani a szántók biológiai sokféleségét az ÖK kutatói - ELKH hírek

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a kiskunsági Solt-Dunavecse térségben több szántóföldön is "biodiverzitás-szigeteket", vagyis a természetes helyi vegetációt mintázó vadvirágos réteket alakítottak ki kísérleti célból. A tavaly hazánkban elsőként létrehozott biodiverzitás-szigetek révén a kutatók ellensúlyozni próbálják az intenzív mezőgazdaság jelentős biodiverzitás csökkentő hatását, és adatokkal szeretnék bebizonyítani, hogy az élővilág sokféleségének helyreállítása a szántóföldeken egyszerre támogatja az agráriumot - és ezáltal az élelmiszer-biztonságot -, valamint az élővilágot. 

Teljes cikk

Vadvirágos parcellák a Kiskunságban -  Turista Természetjáró Magazin

A Kiskunságban tavaly indult kutatás arra keresi a választ, hogyan lehetne úgy visszaszorítani a mezőgazdaság vegyszerfüggését, hogy mindeközben a hozamok is megmaradjanak. A kísérlet tavaly indult, és az első vizsgálatok biztatóak, ráadásul a vadvirágos parcellák idén különösen gyönyörűek. 

Teljes cikk

Merre tovább emberiség, és Magyarország? -  Beszélgetés Báldi András ökológussal (Greenfo Podcast)

Egyre több kutató az emberiség előtt álló egyik legnagyobb problémának a biológiai sokféleség, avagy biodiverzitás csökkenését tartja. Mai podcastunkban Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársa Dr. Báldi András ökológus, a GINOP Fenntartható Ökoszisztémák Csoport Ökológiai és Botanikai Intézet Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője, tudományos tanácsadó.

Érdeklődési  köre elsősorban a biológiai sokféleség megismerése és megőrzése - ezen belül jelenleg a biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások közötti kapcsolat megértésén dolgozik csoportjával, amely kutatási témái kiterjednek a pollinációra, a természetvédelmi biológiai védekezésre, illetve a talaj lebontó folyamatokra. Célja a kutatási eredmények átvitele a hazai és nemzetközi döntéshozatalba. Ennek érdekében multidiszciplináris témákat is vizsgál, gyakran társadalomtudományi, részvételi módszerekkel, például a legfontosabb kutatási kérdések, illetve a hazánkban várható környezeti jövőkép - 2050 tekintetében. Aktív szerepet válla a tudományos közéletben, például konferencia szervezések, programok vezetése révén, illetve több nemzetközi tudománypolitikai szervezetben is. 

Teljes podcast

Magyarország jövő időben -  Báldi András az Egyensúly Intézet Messzelátó c. műsorában

Báldi András, az MTA doktora volt a Messzelátó podcast sorozatunk vendége. A biodiverzitás fontossága mellett kiderült, hogy "nagyon szép példákat lehet találni az egyes fajok megmentésére, de attól még az általános trend, a gyakori fajok eltűnése, változatlanul igaz". 

Teljes podcast

Ezek Magyarország legfontosabb környezetvédelmi kutatási területei -  Báldi András a 24.hu-n

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) koordinálásával a szakemberek – a Környezeti jövőkutatás – Magyarország 2050 című tanulmányból kiindulva – meghatározták azt a tizennégy legfontosabb témát, amelynek a kutatása az elkövetkező években elegendő ismeretet biztosíthat ahhoz, hogy az évszázad közepére a jelenleginél kedvezőbb trendek határozzák meg hazánk környezeti állapotát. E vállalkozás páratlan a maga nemében, hiszen nemcsak a múltbéli problémák orvoslását célozza, hanem a jövőben várható környezeti károk megelőzését is. 

Teljes cikk

Méhvész: mit tehetünk a rovarapokalipszis ellen? - Kovács-Hostyánszki Anikó az InfoRádióban

Évente 1-2 százalékkal csökken a rovarpopuláció a földön, a méhfajok negyede eltűnt a 90-es évek óta, a monokulturális mezőgazdaság, a vegyszerek, az urbanizáció, de még az enyhe telek is a beporzók ellen dolgoznak.

Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az InfoRádióban elmondta, hogy a beporzó rovarokról nehéz akár tér-, akár időbeli részletes adatokat szerezni, az említett tanulmány viszont igyekezett térben és időben is nagy spektrumot lefedni múzeumi példányok, egyetemi adatok és más források segítségével.

A szakember kiemelte, hogy 2018-tól az Európai Uniónak is van beporzó stratégiája, ennek fontos eleme, hogy Európa-szerte elinduljon a beporzó rovarok monitoringja. Ez a megfigyelés részben a szakértők által gyűjtött adatokra, részben az állampolgárok megfigyeléseire támaszkodna. Most kezdődik az a szakasza a programnak, amely előkészíti azt, hogy ide megfigyelőnek lehessen jelentkezni, amint ez beindul, az Ökológiai Kutatóközpont is részt vesz majd ennek népszerűsítésében.

Teljes cikk

Beporzókon a világ szeme

Kovács-Hostyánszki Anikó, tudományos főmunkatárs a beporzás és a beporzó rovarok fontosságáról tart előadást 


A mi Akadémiánk 1. rész

Gondoltál már arra, hogy mi lenne velünk egy méhek nélküli világban? Tudtad, hogy a méhek és más beporzók a legnagyobb ökoszisztéma szolgáltatást, a növények beporzását látják el? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az Ökológiai és Botanikai Intézetben működő kutatócsoport. Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben meséltek kutatásukról. 

Ilyen lesz hazánk 2050-re

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ együttműködésével környezeti jövőkutatást indított 2016 őszén.

A “Környezeti jövőkutatás: Magyarország 2050” című kutatás célja azon lehetséges veszélyek és lehetőségek feltérképezése volt, amelyek alapvetően befolyásolhatják Magyarország természeti és környezeti állapotát 2050-ig. A kutatás hazai szakemberek és jövőkutatók bevonásával zajlott. Eredményeit az Ökológiai Kutatóközpont gondozásában megjelent tanulmánykötet formájában tették közzé. 

„Bolyaisok” – Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus

A növényi biodiverzitás megőrzéséhez és az invazív növényfajok elleni védekezéshez járulhatnak hozzá Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportja főmunkatársának kutatásai. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat két ízben is elnyerő kutatónő tudományos eredményeinek ismertetésével folytatjuk a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat. Ebben azokat a kutatókat ismerhetik meg, akik a támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan. 

Teljes cikk

Mi lesz velünk MÉHEK nélkül?  - Nyitott Szemmel Podcast

Ma már nagyon beszűkült világnézet kell ahhoz, hogy valaki továbbra is tagadja a globális felmelegedést, a klímaváltozást, és az ezzel járó negatív következményeket. Évről évre egyre inkább saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hol közvetlenül, hol pedig közvetetten. Ilyen közvetett hatás a beporzók, főként a méhek egyedszámának csökkenése is, ami először fokozatos áremelkedéshez, majd népszerű és szükséges élelmiszerek eltűnéséhez, végső soron pedig az egész ökológiai rendszerünk felborulásához vezet. De mit tehetünk ellene? És milyen hatásai lesznek még ránk nézve? Erről kérdeztük Kovács-Hostyánszki Anikót, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont kutatóját. Blog: http://modernhippie.hu 

Teljes epizód

Mit takar az Eco Karst projekt?  - Interjú Arany Ildikóval (OzonTV)

Az Eco Karst a védett karsztterületek ökoszisztéma szolgáltatása, a helyi fenntartható fejlődés támogatásának rövidítése. Arany Ildikó, az Eco Karst projektvezetője az Egyenlítőben elmondta, hogy 9 országból 11 szervezet, ebből 7 védett terület igazgatósága fogott össze 2,5 évre, hogy hozzájáruljanak a Duna menti karsztos területek védelméhez és azok fenntartható fejlődéséhez. 

Teljes cikk

Nagy baj lehet, a méhpusztulás csak a jéghegy csúcsa - Interjú Kovács-Hostyánszki Anikóval (24.hu)

Gondoljunk a koronavírus-pánik lendületében kiürült élelmiszerboltokra: ez állandósulhat, ha nem állítjuk meg a beporzó rovarok tömeges pusztulását. Nem csak a háziméhekről van szó, hanem például 700 vadon élő rokonukról, lepke-, légy-, szúnyog-, bogár- és egyéb rovarfajok ezreiről, amelyek számtalan vad- és haszonnövény szaporodását biztosítják. 

Teljes cikk

Olyan ez, mint az Indiana Jones-filmekben a kötélhíd (FORBES)

Kihaló őshonos fajok, természeti extrémitásoknak kitett mezőgazdaság: az Ökológiai Kutatóközpont Környezeti Jövőkutatás - Magyarország 2050 című tanulmányában azt vizsgálták, milyen lehet hazánk biodiverzitása harminc év múlva. Az eredményekről és a lehetséges szcenáriókról beszélgettünk a kutatás egyik vezetőjével, Báldi András ökológussal. 

Teljes cikk

Könyves Magazin - az ökológus könyvespolca: 

Maja Lunde: A méhek története   - Kovács-Hostyánszki Anikó ajánlásával

Vannak regények, amelyek a valóságból merítenek, míg mások egy-egy fikciót tárnak elénk. Vannak, amelyek a múltra építenek, míg mások a jövőbe tekintenek. Maja Lunde A méhek története  egyszerre teszi meg mindezt három ember történetén keresztül, és közben olyan tanulságokkal, olyan jövőképpel szolgál, mely a mai világban talán még elképzelhetetlen – vagy épphogy egyre kevésbé az… 

Teljes cikk

Ami Rákosinak nem sikerült, eléri a klímaváltozás? Az ökológus szerint lehetnek még kókuszligetek a kiskunsági homokon - Interjú Báldi Andrással (valaszonline.hu)

 „Képtelenség, hogy kivonuljunk a pusztába és ott jurtában éljünk. A »rendszert« nem lehet úgy általában leváltani, de módosítani, élhetőbbé tenni igenis képesek vagyunk” – mondja Báldi András ökológus a válság utáni világról. A szakember figyelmeztet: a nagyüzemi agráripar melegágya egy újabb potenciális járványnak. Szerinte lejárt a félmegyényi búzatáblák ideje, a világ mezőgazdasága a koronavírustól függetlenül is átalakulásra érett. „A huszadik század öröksége, hogy mindig egyre több élelmiszert akarunk termelni, s ezért a célért kiirtjuk az élővilágot,  kemikáliákkal mérgezzük a földet és a vizeket” – teszi hozzá. Báldi András arról is beszél, hogyan repül a járvány után is és miért kell a pacsirtafütty az új mezőgazdaságnak. 

Teljes cikk

Európa 30 milliárd eurót áldoz a természetre, ha elfogadjuk (24.hu)

Szokatlanul komoly és gyakorlatias stratégiával állt elő az Európai Bizottság a biodiverzitás védelme és a fenntartható mezőgazdaság kialakítása érdekében: a Biodiverzitás stratégia és a Termőföldtől az asztalig stratégia végre konkrét vállalásokat tartalmaz, méghozzá elég ambiciózusokat, és jelentős összeget tesz félre a vállalások biztosítására. A terveket a tagállamoknak még el kell fogadniuk, és bár a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már most ellene foglalt állást, ha nagyjából változatlan formában sikerülne érvényesíteni, az óriási előrelépés lenne egy zöldebb Európa felé. 

Teljes cikk

Europe Launches Biodiversity Strategy for the Coming Decade

As world governments draw up recovery plans in response to the coronavirus 2019 (COVID-19) pandemic, environmental concerns risk being shunted aside as leaders default to business-as-usual solutions to revive their economies. But in Europe, researchers and policy analysts have recently voiced cautious optimism, as the European Union (EU) appears to be sticking by commitments outlined in its Green Deal. 

Teljes cikk