A beporzó rovarok megmentése az emberiség jövője szempontjából is rendkívül fontos, az európai haszonnövények 84, a vadon élők 80 százaléka csak általuk maradhat fenn. Búcsút vehetnénk a gyümölcsfáktól vagy a paradicsomtól, beporzók nélkül ugyanis a növények nagy része kipusztul, az ökoszisztéma a feje tetejére áll. Egy új európai projekt átfogó, gyakorlatorientált, rendszerszintű megoldások kidolgozását tűzte ki célul.

Teljes cikk

Az elmúlt évtizedekben 40-60 százalékkal csökkent a számuk. Most európai tudástárat hoznak létre, és a munkába magyar kutatók is bekapcsolódtak. Ahhoz, hogy világunk élhető legyen, az kell, hogy a minket körülvevő ökoszisztémák is jól működjenek. A vadon élő beporzók nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a növények szaporodni tudjanak és termésük legyen.

A beporzók megmentéséért most Safeguard elnevezéssel nemzetközi projekt indult, amely 7,5 millió euróból valósul meg, és 14 európai ország, valamint Kína is részt vesz benne. A projekt az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programjának támogatásában részesül.

Teljes cikk

Magyarország kétharmada mezőgazdasági terület, aminek nagy része szántóföld. Két éve kezdődött az a projekt, aminek a keretein belül az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai vadvirágos réteket hoztak létre nyolc szántóföldön kísérleti jelleggel, hogy növeljék ezen területek biodiverzitását. Az élelmiszertermelés érdekében intenzíven kezelt földeken ugyanis korlátozva van a vadon előforduló növényfajok terjedése,de a zöldülő természetvédelmi stratégiák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ökológiai egyensúly visszaállítására.

Teljes cikk

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a kiskunsági Solt-Dunavecse térségben több szántóföldön is "biodiverzitás-szigeteket", vagyis a természetes helyi vegetációt mintázó vadvirágos réteket alakítottak ki kísérleti célból. A tavaly hazánkban elsőként létrehozott biodiverzitás-szigetek révén a kutatók ellensúlyozni próbálják az intenzív mezőgazdaság jelentős biodiverzitás csökkentő hatását, és adatokkal szeretnék bebizonyítani, hogy az élővilág sokféleségének helyreállítása a szántóföldeken egyszerre támogatja az agráriumot - és ezáltal az élelmiszer-biztonságot -, valamint az élővilágot.

Teljes cikk

A Kiskunságban tavaly indult kutatás arra keresi a választ, hogyan lehetne úgy visszaszorítani a mezőgazdaság vegyszerfüggését, hogy mindeközben a hozamok is megmaradjanak. A kísérlet tavaly indult, és az első vizsgálatok biztatóak, ráadásul a vadvirágos parcellák idén különösen gyönyörűek.

Teljes cikk

Egyre több kutató az emberiség előtt álló egyik legnagyobb problémának a biológiai sokféleség, avagy biodiverzitás csökkenését tartja. Mai podcastunkban Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársa Dr. Báldi András ökológus, a GINOP Fenntartható Ökoszisztémák Csoport Ökológiai és Botanikai Intézet Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője, tudományos tanácsadó.

Érdeklődési köre elsősorban a biológiai sokféleség megismerése és megőrzése - ezen belül jelenleg a biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások közötti kapcsolat megértésén dolgozik csoportjával, amely kutatási témái kiterjednek a pollinációra, a természetvédelmi biológiai védekezésre, illetve a talaj lebontó folyamatokra. Célja a kutatási eredmények átvitele a hazai és nemzetközi döntéshozatalba. Ennek érdekében multidiszciplináris témákat is vizsgál, gyakran társadalomtudományi, részvételi módszerekkel, például a legfontosabb kutatási kérdések, illetve a hazánkban várható környezeti jövőkép - 2050 tekintetében. Aktív szerepet válla a tudományos közéletben, például konferencia szervezések, programok vezetése révén, illetve több nemzetközi tudománypolitikai szervezetben is.

Teljes podcast

Báldi András, az MTA doktora volt a Messzelátó podcast sorozatunk vendége. A biodiverzitás fontossága mellett kiderült, hogy "nagyon szép példákat lehet találni az egyes fajok megmentésére, de attól még az általános trend, a gyakori fajok eltűnése, változatlanul igaz".

Teljes podcast

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) koordinálásával a szakemberek – a Környezeti jövőkutatás – Magyarország 2050 című tanulmányból kiindulva – meghatározták azt a tizennégy legfontosabb témát, amelynek a kutatása az elkövetkező években elegendő ismeretet biztosíthat ahhoz, hogy az évszázad közepére a jelenleginél kedvezőbb trendek határozzák meg hazánk környezeti állapotát. E vállalkozás páratlan a maga nemében, hiszen nemcsak a múltbéli problémák orvoslását célozza, hanem a jövőben várható környezeti károk megelőzését is.

Teljes cikk

Évente 1-2 százalékkal csökken a rovarpopuláció a földön, a méhfajok negyede eltűnt a 90-es évek óta, a monokulturális mezőgazdaság, a vegyszerek, az urbanizáció, de még az enyhe telek is a beporzók ellen dolgoznak.

Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az InfoRádióban elmondta, hogy a beporzó rovarokról nehéz akár tér-, akár időbeli részletes adatokat szerezni, az említett tanulmány viszont igyekezett térben és időben is nagy spektrumot lefedni múzeumi példányok, egyetemi adatok és más források segítségével.

A szakember kiemelte, hogy 2018-tól az Európai Uniónak is van beporzó stratégiája, ennek fontos eleme, hogy Európa-szerte elinduljon a beporzó rovarok monitoringja. Ez a megfigyelés részben a szakértők által gyűjtött adatokra, részben az állampolgárok megfigyeléseire támaszkodna. Most kezdődik az a szakasza a programnak, amely előkészíti azt, hogy ide megfigyelőnek lehessen jelentkezni, amint ez beindul, az Ökológiai Kutatóközpont is részt vesz majd ennek népszerűsítésében.

Teljes cikk

A növényi biodiverzitás megőrzéséhez és az invazív növényfajok elleni védekezéshez járulhatnak hozzá Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportja főmunkatársának kutatásai. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat két ízben is elnyerő kutatónő tudományos eredményeinek ismertetésével folytatjuk a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat. Ebben azokat a kutatókat ismerhetik meg, akik a támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Teljes cikk

Ma már nagyon beszűkült világnézet kell ahhoz, hogy valaki továbbra is tagadja a globális felmelegedést, a klímaváltozást, és az ezzel járó negatív következményeket. Évről évre egyre inkább saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hol közvetlenül, hol pedig közvetetten. Ilyen közvetett hatás a beporzók, főként a méhek egyedszámának csökkenése is, ami először fokozatos áremelkedéshez, majd népszerű és szükséges élelmiszerek eltűnéséhez, végső soron pedig az egész ökológiai rendszerünk felborulásához vezet. De mit tehetünk ellene? És milyen hatásai lesznek még ránk nézve? Erről kérdeztük Kovács-Hostyánszki Anikót, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont kutatóját. Blog: http://modernhippie.hu

Teljes epizód

Az Eco Karst a védett karsztterületek ökoszisztéma szolgáltatása, a helyi fenntartható fejlődés támogatásának rövidítése. Arany Ildikó, az Eco Karst projektvezetője az Egyenlítőben elmondta, hogy 9 országból 11 szervezet, ebből 7 védett terület igazgatósága fogott össze 2,5 évre, hogy hozzájáruljanak a Duna menti karsztos területek védelméhez és azok fenntartható fejlődéséhez.

Teljes cikk

Gondoljunk a koronavírus-pánik lendületében kiürült élelmiszerboltokra: ez állandósulhat, ha nem állítjuk meg a beporzó rovarok tömeges pusztulását. Nem csak a háziméhekről van szó, hanem például 700 vadon élő rokonukról, lepke-, légy-, szúnyog-, bogár- és egyéb rovarfajok ezreiről, amelyek számtalan vad- és haszonnövény szaporodását biztosítják.

Teljes cikk

Kihaló őshonos fajok, természeti extrémitásoknak kitett mezőgazdaság: az Ökológiai Kutatóközpont Környezeti Jövőkutatás - Magyarország 2050 című tanulmányában azt vizsgálták, milyen lehet hazánk biodiverzitása harminc év múlva. Az eredményekről és a lehetséges szcenáriókról beszélgettünk a kutatás egyik vezetőjével, Báldi András ökológussal.

Teljes cikk

Vannak regények, amelyek a valóságból merítenek, míg mások egy-egy fikciót tárnak elénk. Vannak, amelyek a múltra építenek, míg mások a jövőbe tekintenek. Maja Lunde A méhek története egyszerre teszi meg mindezt három ember történetén keresztül, és közben olyan tanulságokkal, olyan jövőképpel szolgál, mely a mai világban talán még elképzelhetetlen – vagy épphogy egyre kevésbé az…

Teljes cikk

„Képtelenség, hogy kivonuljunk a pusztába és ott jurtában éljünk. A »rendszert« nem lehet úgy általában leváltani, de módosítani, élhetőbbé tenni igenis képesek vagyunk” – mondja Báldi András ökológus a válság utáni világról. A szakember figyelmeztet: a nagyüzemi agráripar melegágya egy újabb potenciális járványnak. Szerinte lejárt a félmegyényi búzatáblák ideje, a világ mezőgazdasága a koronavírustól függetlenül is átalakulásra érett. „A huszadik század öröksége, hogy mindig egyre több élelmiszert akarunk termelni, s ezért a célért kiirtjuk az élővilágot, kemikáliákkal mérgezzük a földet és a vizeket” – teszi hozzá. Báldi András arról is beszél, hogyan repül a járvány után is és miért kell a pacsirtafütty az új mezőgazdaságnak.

Teljes cikk

Szokatlanul komoly és gyakorlatias stratégiával állt elő az Európai Bizottság a biodiverzitás védelme és a fenntartható mezőgazdaság kialakítása érdekében: a Biodiverzitás stratégia és a Termőföldtől az asztalig stratégia végre konkrét vállalásokat tartalmaz, méghozzá elég ambiciózusokat, és jelentős összeget tesz félre a vállalások biztosítására. A terveket a tagállamoknak még el kell fogadniuk, és bár a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már most ellene foglalt állást, ha nagyjából változatlan formában sikerülne érvényesíteni, az óriási előrelépés lenne egy zöldebb Európa felé.

Teljes cikk

As world governments draw up recovery plans in response to the coronavirus 2019 (COVID-19) pandemic, environmental concerns risk being shunted aside as leaders default to business-as-usual solutions to revive their economies. But in Europe, researchers and policy analysts have recently voiced cautious optimism, as the European Union (EU) appears to be sticking by commitments outlined in its Green Deal.

Teljes cikk